Debreceni Egyetem Bolcseszettudomanyi Kar Magyar Nyelvtudomanyi Tanszek Pusztafalu ö-ző. nyelvjarasanak valtozasvizsgalata Temavezető: Dr. Kis Tamas egyetemi docens Keszitette: Czok Anna  magyar . neprajz Debrecen 2010. 2 Tartalomjegyzek I. Bevezetes ....................................................................................................................... 3 II. Mai magyar nyelvjarasok .................................................................. 5 1. A nyelvvaltozatok .............................................................................. 5 2. A nyelvjaras fogalma ..............................................          ................. 5 3. Nyelvjaras . koznyelv ......................................................................... 6 4. A nyelvjarasok osztalyozasa ............................................................. 6 5. A nyelvjarasok nyelvhasznalata ........................................................ 7 6. Nyelvjarasi attit.d .............................................................................. 8 7. A nyelvjarasok valtozasa ................................................................... 9 8. A regionalis koznyelviseg .................................................................. 11 III. Pusztafalu tortenete ...................................................................... 14 IV. Az anyaggy.jtes ............................................................................ 16 1. Felkeszules a gy.jtesre .................................................................... 16 2. Az adatkozl.k .................................................................................. 16 2.1. Az adatkozl.k adatai ..................................................................... 19 3. A kerdezes ................................................................................... 20 3.1. A kerdezes formai ........................................................................ 20 3.2. A kerdesek sorrendje ................................................................. 22 3.3. Valtoztatott kerdesek ................................................................... 23 V. Pusztafalu nyelvjarasa .............................................................. 24 1. A pusztafalusi nyelvjaras kutatasa........................................................ 24 2. Pusztafalu nyelvjarasanak teruleti elhelyezkedese ......................... 28 3. Hangtani sajatsagok ....................................................................... 29 3.1. A hangok kepzese ......................................................................... 29 3.2. A pusztafalusi o hang ................................................................... 30 3.3. Min.segi hangvaltozasok .............................................................. 34 3.3.1. Labialis o-zes koznyelvi e es mas nyelvjarasokbeli e helyen .35 3.3.2. Labialis o-zes l, r, j el.tt .........................         .............................. 42 VI. Osszefoglalas ............................................................................ 43 VII. A kerd.iv valaszai .................................................      ....................... 44 VIII.Bibliografia ................................................................................... 67 IX. Melleklet (A kerd.iv) ................................................     ............... 69 3 I. Bevezetes          

Szakdolgozatom temaja a Borsod-Abauj-Zemplen megyeben talalhato, a szlovak hatar kozeleben fekv. hegykozi kis falu, Pusztafalu o-z. nyelvjarasanak valtozasvizsgalata. Kutatasom a koznyelvi e es mas nyelvjarasokbeli e helyen el.fordulo o-z. sajatossagokra iranyult. Az osszehasonlitast a regebbi nyelvallapothoz azert is lehet elvegezni, mert Pusztafalu gy.jt.pont volt A magyar nyelvjarasok atlaszanak keszitesekor. Az atlasz anyagahoz keszult gy.jtest IMRE SAMU es L.RINCZE LAJOS vegezte Pusztafaluban 1952-ben, az ellen.rzest DEME LASZLO vegezte 1962-ben es 1964-ben. Pusztafalu nyelvjarasa az abauji o-z. nyelvjarasszigethez tartozik, ami azt jelenti, hogy legjellemz.bb sajatossaga az o-zes, ez hatarolja el a kornyezeteben elhelyezked. mas nyelvjarasoktol. Ez az o-z. sajatossaga kuloniti el a paloc Hernad videki csoport nyelvjarasatol es az eszakkeleti nyilt e-z. nyelvjarastol. Kutatasom celja annak vizsgalata, hogy a faluban ugyanolyan gyakran, ugyanazokban a szavakban hasznaljak-e meg az o hangot, mint egykor az 1950-es evekben, az atlasz gy.jtesekor. Kutatasomhoz A magyar nyelvjarasok atlaszanak terkeplapjait vettem segitsegul. A kutatas eredmenyeit harom korcsoportra bontva elemzem: az els. csoportban a 30 even aluliak, a masodikban a 30-60 ev kozottiek, a harmadikban a 60 ev folottiek szerepelnek. Igy az egyes csoportok a fiatal, a kozepkoru es az id.s korosztalyt kepviselik. A helyszin megvalasztasa harom okbol is megfelel.. Egyreszt a kutatastortenet szempontjabol: Pusztafalu kutatopont volt A magyar nyelvjarasok atlaszanak gy.jtesekor, ezert az atlasz eredmenyei tovabbi vizsgalodas alapjaul szolgalnak. NYIRKOS ISTVAN is kell. alapossaggal, mind lejegyzett szoveggel, mind kerd.ivvel vizsgalta a falu nyelvjarasat, ezert a mai adatok kutatasaival osszehasonlithatok. Masreszt a falu viszonylag elzart helyzeteb.l adodoan is megfelel. volt a valasztas: a szlovak hatar kozvetlen kozeleben huzodik, es a hatar menti telepuleseken a nyelvjaras tovabb meg.rz.dik. Pusztafalu egy elzart telepules volt, de az elzartsagot mar fellazitotta az allando ingazas, ugyanis munkahely alig, iskola es bolt pedig nem talalhato a telepulesen, ezert a lakok kenytelenek beutazni a kornyez. telepulesekre dolgozni, tanulni es vasarolni is. Ez mind hatassal van a lakok nyelvhasznalatara, nem is beszelve a tomegtajekoztato eszkozok behatolasarol. Harmadreszt Pusztafalu az abauji o-z. nyelvjarasszigethez 4 tartozik, jellegzetessege az o hang megterheltsege. Nyelvere a kornyez. nyelvjarasok is hatassal vannak, erdemes megvizsgalni, mennyire, az eltelt fel evszazad alatt milyen mertekben valtozott itt a nyelvhasznalat. Hipotezisem szerint a falu lakosainak nyelvhasznalataban mar kisebb aranyban fordul el. az o hang, mint A magyar nyelvjarasok atlaszanak gy.jtesekor, de az id.sek kiejteseben meg mindig megtalalhato. Feltetelezem, hogy a fiatalabbaknal a nyelvjarasi o hang helyen tapasztalhato valamifele zartabb kiejtes, meg ha ez nem is az o hangban realizalodik. A tema kutatasa szemelyes okokbol azert allt kozel hozzam, mert nagyapam Pusztafalubol szarmazik. Gyermekkorat ott toltotte, de iskolaztatasa miatt elkerult a falubol. Mindig szivesen beszelt Pusztafaluhoz kot.d. elmenyeir.l, es vagyodott vissza ebbe a csendes, meghitt kornyezetbe, ahova emlekei kotottek. Nagyapam mar nem beszelte a nyelvjarast, de testverei, akik ebben a faluban maradtak, igen. Mikor csaladi osszejoveteleken talalkoztunk veluk, eszrevettem, hogy maskepp beszelnek, nehany szot maskepp mondanak, mint ahogy azt en megszoktam. Azert valasztottam ezt a kutatasi temat, mert nyelvjarasuk felkeltette erdekl.desemet. 5 II. Mai magyar nyelvjarasok Ebben a fejezetben olyan fogalmakat jarok korul, melyek elengedhetetlenek a mai nyelvjaraskutatas szempontjabol. Foglalkozom a nyelvvaltozatokkal . ezen belul kiemelten a nyelvjarasok es a koznyelv kapcsolataval ., a nyelvjarasi attit.ddel, mely meghatarozza a beszel.k nyelvjarasi alakjainak hasznalatat es a nyelvjarasok valtozasaval, egyben megemlitve a regionalis koznyelviseget, mely a nyelvjarasok valtozasanak eredmenyekent jon letre. 1. A nyelvvaltozatok A nyelv nyelvvaltozatok egyuttese. Ugyanabban a nyelvben a nyelvvaltozatok tobbe-kevesbe elternek egymastol. Harom f. tipusuk kulonithet. el: teruleti, tarsadalmi es koznyelvi valtozatok. A teruleti nyelvvaltozatokat nevezzuk nyelvjarasoknak, mig a tarsadalmiak a csoport es szaknyelvek, a koznyelvi valtozatok pedig az irott es beszelt koznyelv. Ezek a nyelvvaltozatok egymassal kapcsolatban vannak. A kapcsolat jellege valtozik id.beli, terbeli es tarsadalmi tenyez.k hatasara. A nyelvjarasok es a koznyelv kapcsolatat figyelve tudjuk, hogy a nyelvjarasok eredetileg tobbet adtak a koznyelvnek, es kevesebbet kaptak t.le. Mara ez a helyzet megfordult: a nyelvjarasok valtozasat leginkabb a koznyelvi hatas hatarozza meg. A koznyelv a nyelvvaltozatok kozott kituntetett szerep., mert a tobbi nyelvvaltozattal szoros kapcsolatban van, es befolyasolja .ket (KISS 2000: 9). Pusztafalu nyelvjarasanak valtozasara is er.teljes befolyassal van a koznyelv, mely tobbnyire a tomegkommunikacios eszkozokon es a kornyez. telepulesek nyelvhasznalatan keresztul jut el a lakokhoz. 2. A nyelvjaras fogalma A nyelvvaltozatok tarsadalmi okok kovetkezteben alakultak ki. A nyelvhasznalatban fellep. kulonbsegek osszefuggesben vannak a beszel.k nyelven kivuli adottsagaival (eletkoraval, iskolazottsagaval, kozossegben betoltott szerepevel) (KISS 2000: 14). KISS JEN. ennek kovetkezteben a nyelvjarasok definiciojaban a szociolingvisztikai felteteleket 6 is figyelembe veszi: .A nyelvjaras egy adott nyelv tobbi valtozatatol rendszerszer.en, azaz meghatarozott szabalyok szerint tobbe-kevesbe s valamennyi szinten elter. nyelvvaltozat, amely teruletileg kotott, els.sorban a szobeli kozlesre szant es mindenekel.tt a hetkoznapi teruleteket atfogo beszedmod, amelyet altalaban a falvakban feln.tt es ott lako, a hozza legalabbis semlegesen viszonyulo emberek els.dleges nyelvvaltozatukkent, spontan modon hasznalnak a szamukra termeszetes, mindennapos, familiaris beszedhelyzetekben, s els.sorban az egymas kozotti kommunikacioban.h (uo.) 3. Nyelvjaras . koznyelv A mai magyar nyelvjarasok es a koznyelv kozott szamos kulonbseg allapithato meg. Felhasznalasi teruletuk szerint a nyelvjaras familiaris, intim kornyezetben hasznalt beszelt nyelv, a koznyelv pedig nyilvanos helyen (iskola, hivatal, tudomany) hasznalt beszelt es irott nyelvvaltozat. A nyelvjarast els.sorban also, a koznyelvet kozep- es fels. tarsadalmi retegek hasznaljak. Kronologiai sorrendjuket tekintve a nyelvjaras els.dlegesnek, a koznyelv el.zmenyenek tekinthet., a koznyelv pedig a nyelvjarasokbol kialakult masodlagos kovetkezmenynek. Teruleti elterjedtseg alapjan a nyelvjarasok hasznalata az adott nyelvterulet egy bizonyos reszehez kothet., mig a koznyelv elvileg a teljes magyar nyelvteruleten ismert (KISS 2000: 10). 4. A nyelvjarasok osztalyozasa A nyelvjarasok osztalyozasakor az egyes teruleti egysegek kozott eles savok nem huzhatok meg. Az osztalyozas alapja olyan kozos nyelvhasznalati jegyek meglete a nyelvteruleten, amelyek hianyoznak vagy mas aranyban vannak jelen a tobbi terulet nyelvhasznalataban. Az egysegeket nagyfoku valtozekonysag jellemzi. A magyar nyelvjarasi egysegeket alapul veve (KISS 2000: 11; 2001: 74) Pusztafalu nyelvjarasa helyi nyelvjaras, mely olyan kommunikacios egyseget jelent, melyben egy er.s kapcsolathalozatu beszel.kozosseg nyelvhasznalata kozvetlen es rendszeres. Ez a helyi nyelvjaras megvan a kollektiv tudatban, mely alapjan a nyelvjarasi beszel.k hasznaljak nyelvjarasukat (KISS 2000: 11). 7 Az egymassal szorosabb-lazabb kapcsolatban lev. telepulesek nyelvjarascsoportot alkotnak. Pusztafalu az abauji o-z. nyelvjarasszigetbe sorolhato, mely egy csoportjelleg. sziget (KISS 2001: 317). A nyelvjarascsoport telepulesei, helyi nyelvjarasai kozotti nyelvi kulonbsegek arnyalatnyiak, a kommunikacio szempontjabol pedig lenyegtelenek. A nyelvjarascsoportnal mar nem beszelhetunk olyan kollektiv beszel.kozossegi tudatrol, mint a helyi nyelvjarasnal (KISS 2000: 11). Egy nyelvjarasi regioba azok a nyelvjarascsoportok tartoznak, amelyeket meghatarozott nyelvi jelensegek kotnek ossze (uo.). A Magyar dialektologia c. kotetben (KISS 2001) a JUHASZ DEZS. altal keszitett mai magyar nyelvjarasok osztalyozasaban az abauji o-z. nyelvjarascsoport egyik regioba sem tartozik, hanem onallo csoportot alkotva nyelvjarasszigetkent jelenik meg az egyes regiok kozott. Nyugati oldalrol a paloc regio, azon belul is a keleti tomb Hernad-videki csoportja hatarolja, keletr.l az eszakkeleti regio ungi csoportja talalhato a nyelvjarassziget mellett, delkeleten pedig az eszakkeleti regio szabolcs-szatmari csoportja talalhato hozza legkozelebb (KISS 2001: 5. melleklet). Ezen kornyez. teruletek nyelvjarasi sajatsagai fokozottan hatnak az abauji o-z. nyelvteruletre. 5. A nyelvjarasok nyelvhasznalata A nyelvjarasi nyelvhasznalat targyalasakor a nyelvjarasok szociologiai meghatarozo tenyez.it erdemes hangsulyozni. Ezek a tenyez.k meghatarozzak azt, hogy kik, mikor es miert beszelnek nyelvjarasban. A beszel. foglalkozasa, kepzettsege, iskolazottsaga, kornyezetenek nyelvjarasossaga, t.sgyokeres-e ott, ahol el, lakohelyevel valo azonosulasa, lakohelyenek varosiassaga, kornyezetenek mobilitasfoka, eletkora, neme mind olyan tenyez.k, amelyek meghatarozzak a nyelvjarasok hasznalatat (KISS 2000: 15). A nyelvjarasok szerepet a nyelvkozosseg nyelvhasznalataban a tobbi nyelvvaltozattal osszehasonlitva allapithatjuk meg. A nyelvjarasok osztoznak a tobbi nyelvvaltozattal a kommunikacios feladatok ellatasaban. Negy kategoria allithato fel aszerint, hogy a nyelvjarasok milyen mertekben vannak jelen a nyelvkozosseg eleteben. Ezek a kovetkez.k: 1. kizarolagos valtozat, 2. f.valtozat, 3. mellekvaltozat, 4. maradvany (reliktum) (uo. 16). Csak kevesen hasznaljak kizarolagos valtozatkent a nyelvjarast. Pusztafaluban nem ez a jellemz. kategoria. A nyelvjarast f. valtozatkent azok beszelik, akik ismerik a koznyelvet 8 (vagy annak legalabbis regionalis valtozatat), de a nyelvjaras a legbiztosabban birtokolt nyelvvaltozatuk. Az id.sebb nyelvjarasi beszel.k tobbsege es a kisebbsegi magyarsag egy resze tartozik ebbe a csoportba (KISS 2000: 16). Elmondhato, hogy Pusztafalu id.s nyelvhasznaloi is f.valtozatkent beszelik a nyelvjarast. Tapasztalataim alapjan f.kent a 70 even feluliek tartoznak ide. A legnagyobb szamban azok vannak, akik mellekvaltozatkent beszelik a nyelvjarast. .k kett.snyelv.ek, tehat a koznyelvet es valamely nyelvjarast is birtokoljak. A koznyelvet rendszeresen, aktivan hasznaljak munkakorukb.l es tarsadalmi helyzetukb.l adodoan, nyelvjarasuk hasznalata pedig a csaladi beszedhelyzetekhez es az otthoni foglalatossagokhoz kothet.. A magyarorszagi nyelvjarasi teruleteken ez altalanos jelenseg (uo.). Pusztafaluban f.leg a kozepkoruak beszelik mindket nyelvvaltozatot, de a fiatalok is ismerik a nyelvjarasi alakokat. Az anyaggy.jtes soran tobb olyan adatkozl.m is volt (13., 15., 17. adatkozl.), akik a nyelvjarasi es a koznyelvi alakokat is elmondtak. Maradvanykent az er.sen koznyelvesult telepuleseken van jelen a nyelvjaras, ahol mar csak az id.sebbek hasznaljak nyelvi osszetartozasuk kifejezesekent (KISS 2000: 16). 6. Nyelvjarasi attit.d A nyelvjarasi beszel.k nyelvjarashoz viszonyulo attit.dje meghatarozo a nyelvjaras hasznalatanak szempontjabol. Ha pozitivan viszonyulnak nyelvjarasukhoz, akkor hasznaljak es becsben tartjak, viszont ha negativan viszonyulnak hozza, akkor kerulik, es nem hasznaljak azt. A nyelvjaras hasznalata nem el.ny es nem is hatrany. Hatrannya akkor valik, ha hasznalatat negativan ertekelik. A nyelvjarasok akkor valtak hatranyossa, amikor a vezet. tarsadalmi retegben az irodalmi es a koznyelvi nyelvvaltozatok felertekel.dtek, es hasznalatuk el.nyosebb lett (KISS 2000: 20). Magyarorszagon a nyelvjarasokhoz valo viszonyulas nem volt soha egynem.. Ma leginkabb az iskolazottak viszonyulnak pozitivan hozzajuk. A nyelvjarasokat a romantika koraban csak egy sz.k ertelmisegi kor becsulte meg. A koznyelv elterjedese utan a koznyelvi beszel.k lesajnaloan, lenez.en tekintettek a nyelvjarasi beszel.kre (uo. 20). Fontos annak vizsgalata is, hogy maguk a nyelvjarasi beszel.k hogyan viszonyulnak sajat nyelvvaltozatukhoz. KISS JEN. Magyar nyelvjarastani kalauzaban a nyelvjarasi attit.d torteneteben negy szakaszt kulonit el (2000: 21): 9 Az els. szakasz az irodalmi nyelv megjeleneset.l a 19. es a 20. szazad fordulojaig tart, amikor beszelt koznyelv a falvakban megjelent. Ebben a szakaszban a nyelvjarasi beszel.k elismertek a koznyelv tekintelyet, de nyelvjarasukat tovabbra is meg.riztek, es pozitivan viszonyultak hozza. A masodik szakasz a 20. szazad els. felere tehet., ezen belul is f.leg a ket vilaghaboru kozotti id.szak evtizedeire. Ekkor mar nemcsak a koznyelvi beszel.k nezik le a nyelvjarast, de a nyelvjarasi beszel.k is szembekerulnek a koznyelvvel, melyben lenezesuk eszkozet latjak. A varosba elkerult, majd a faluba visszater. egyenek megvaltozott, koznyelvies valtozatat elitelik. Negy legid.sebb adatkozl.m ebben az id.szakban szuletett, ezert mikor feln.ttek, mar a nyelvjarasi attit.d tortenetenek harmadik szakasza zajlott, mely az 1950-es evek elejevel indul. A harmadik szakaszra jellemz., hogy a nyelvjarasi beszel.k egyre nagyobb resze szegyelli nyelvjarasat. Ezert idegenek jelenleteben kerulni igyekszenek a nyelvjarasias formakat. El.fordul az is, hogy letagadjak ezen nyelvi formak hasznalatat. A nyelvjarasok szegyellese hozzajarul visszaszorulasukhoz, tervesztesukhoz. A nyelvjarasi attit.d megvaltozasahoz ket korulmeny jarult hozza. Az egyik, hogy a parasztsag korabbi ertekrendje megbomlott, identitaszavar uralkodott el rajtuk. Ez a mez.gazdasag er.szakos kollektivizalasanak volt a kovetkezmenye. A masik meghatarozo korulmeny a technikai fejl.dessel, az iskolaztatas kiszelesedesevel, az iparosodassal, a bels. migracioval es az eletszinvonal emelkedesevel magyarazhato tenyez.k egyuttes hatasa (uo.22). A negyedik szakasz a kilencvenes evek elejet.l erzekelhet.: a nyelvjarasi beszel.k kikerulik azokat a helyzeteket, ahol megszolhatjak .ket nyelvjarasuk miatt. Ezt a beszedhelyzett.l fugg. nyelvi kodvaltas segitsegevel valositjak meg. Masreszt erzekelik, hogy a nyelvjaras a kozosseggel valo azonosulasuk kifejez.je, ami erteket kolcsonoz a nyelvjarasnak, ezert sz.kebb kornyezetukben, a csaladban es a faluban hasznaljak azt (uo.). Pusztafalu nyelvjarasanak hasznalataban is ezt tapasztaltam. 7. A nyelvjarasok valtozasa A nyelvjarasok valtozasakor a nyelvi kiegyenlit.des, a koznyelvhez valo kozeledes hatarozza meg a valtozast: a nyelvjarasi nyelvhasznalat folyamatosan teret veszit, ami azt jelenti, hogy csokken a nyelvjarasi beszel.k szama. Illetve azoknak a beszedhelyzeteknek 10 a szama is novekszik, amelyeket a nyelvjarasi beszel.k nyilvanosnak ereznek. A tervesztessel a nyelvjarasban valo beszeles gyakorisaga csokken, igy el.bb-utobb a tudas is egyre kevesebb lesz (KISS 2000: 23). Pusztafaluban is megfigyelhet. a nyelvjarasi tudas csokkenese: voltak olyan szavak, amelyeket mar csak hallomasbol ismertek (pl. zsibitol) es olyanok is, melyekben a hangvaltozasra mar nem emlekeztek (pl. egyik kozepkoru adatkozl.m a napok nyelvjarasi ejtes. felsorolasa kozben mar nem mondta, hogy a csutortok szot regen csotortok-kent ejtettek). A beszel.k nyelvi attit.djenek valtozasa kovetkezteben tehat a nyelvjarasi formak hasznalata kevesebb ember nyelvhasznalataban es kisebb aranyban jelentkezik, a koznyelvi formak pedig egyre tobb ember nyelvhasznalataban erhet.k tetten. A nyelvjarasok 20. szazadi tervesztese a nyelvi attit.d valtozasaval magyarazhato. Azonban meghatarozott helyzetekben meg ma is rengetegen hasznaljak a nyelvjarast (uo.). A valtozas nem erint minden nyelvjarasi jelenseget, viszont a nyelvjarasok valamennyi szintjet igen. Els.sorban a nyelvjarasi jelensegek csokken. el.fordulasi gyakorisagaban es ezek bomlasaban nyilvanul meg a nyelvjarasok valtozasa. Leggyorsabban a szokeszlet, a frazeologia es a hangtani jelensegek valtoznak. Az alaktani jelensegek modosulasa joval lassabb, leglassubb pedig a mondattani jelensegek valtozasa (uo.24). A koznyelvi hatas eredmenyekent letrejott a regionalis koznyelviseg, ami atmenetet jelent a nyelvjarasok es a koznyelv kozott. Nyelvjarasi jegyeket mutat fel, de koznyelvi szerep.. A regionalis koznyelviseg mellett a kett.snyelv.seg is kialakult, ami azt jelenti, hogy a nyelvjarasi beszel.k nemcsak nyelvjarasukat, hanem a koznyelvet, illetve annak regionalis valtozatat is beszelik (uo.). A nyelvjarasok tehat ugyanugy, mint a nyelvek, allandoan valtoznak, es ez a valtozas a koznyelvhez valo kozeledesben mutatkozik meg. Azonban a jov.ben is szamolni kell nyelvjarasokkal, mert a nyelvi letfeltetelek (id., ter, tarsadalom) mindig adottak lesznek. Az emberek igenylik a sz.kebb kozosseggel valo azonosulast, amelyek a nyelvjarasok dominans meghatarozoi (uo.). A nyelvjaras kozosseg-osszetarto funkcioja el.segiti a nyelvjarasok tovabbeleset, es befolyasolja a beszel.k nyelvvaltozat-valasztasat. A nyelvjarasok legfontosabb szerepei koze tartozik, hogy csokkentik a beszedpartnerek kozotti tavolsagot, el.segitik a kapcsolatteremtest, pozitiv erzelmeket ebresztenek, es novelik a nyelvi kifejezesi 11 lehet.segeket. Ezek a tenyez.k ahhoz jarulnak hozza, hogy a nyelvjaras minel tovabb megmaradjon (uo. 17). 8. A regionalis koznyelviseg A nyelvjarasok valtozasanak eredmenye a regionalis koznyelviseg, mely a nyelvjarasok es a beszelt koznyelv kozott helyezkedik el. Jellemz.je, hogy nepiesebb es valtozekonyabb, mint a koznyelv, es a rogzitett koznyelvi grammatika szabalyaival lazabban banik. Kialakulasanak feltetele az egyseges beszelt koznyelv, a magas foku tarsadalmi mobilitas es a tomegtajekoztatasi eszkozok elterjedese (KISS 2000: 25). Tomeges elterjedese a 20. szazad masodik felere tehet., amikor a nyelvjarasi beszel.k a nyelvjaras szegyellese miatt a koznyelvhez kozeledes kovetkezteben kialakitottak egy sajatos nyelvvaltozatot. Azonban a nyelvjarasi beszel.k csak azokat a szavakat alakitjak at, amelyeknek nyelvjarasias voltat erzekelik. Mivel kevesbe tartjak nyelvjarasiasnak nyelvhasznalatukat, ezert a nyelvjarasi formak egy reszet megtartjak (uo.). Igy Pusztafaluban sem hagytak el a zart e-t, a hatarozoragok hasznalatakor meg mindig a nyelvjarasi format hasznaljak (pl. .Mikor josztok nalunk?h, .Voltam hozzatok.h). Gyakran jonnek letre keverekformak a nyelvjarasi es koznyelvi alakok talalkozasakor. Pusztafaluban pl. a nyelvjarasi rihos alak keveredett a koznyelvi ruhes szoval, igy letrejott a rihes es ruhes alak, a boller koznyelvi forma hatasara es a szeker analogiajara pedig a boller alak keletkezett. Kialakult tehat az a nyelvhasznalat, amit a beszel.k koznyelvi hasznalatnak tekintenek, azonban az igy kialakult formak regionalis jegyeket hordoznak, kirivo nyelvjarasi jelensegeket pedig nem. Egy uj nyelvhasznalat alakul ki folyamatosan, melynek kovetkezteben a beszel.k nemcsak a regionalis koznyelvet ismerik, hanem sajat nyelvjarasukat is. A beszel.k kett.snyelv.ekke valnak, mely azzal jar, hogy ket kodot is tudnak hasznalni, melyeket a formalis es informalis beszedhelyzeteknek megfelel.en valtakoztatnak. Az els.dleges nyelvvaltozatuk a nyelvjaras, de a koznyelvet is beszelik valamelyik regionalis valtozataban. A kett.snyelv.ek regionalis koznyelvhasznalata tavolabb all a koznyelvt.l, de nagyfoku valtozekonysag jellemz. ra (uo. 26). De vannak olyan beszel.k is, akik csak a regionalis koznyelvet birtokoljak, ez az egyetlen beszelt anyanyelvvaltozatuk (pl. videki varosokban). .k az egyesnyelv.ek. .k 12 nem valtanak kodot. Regionalis koznyelvi nyelvvaltozatuk igen kozel all a koznyelvhez (uo.). Pusztafaluban a kett.snyelv.seg jellemz.. A fiatalok is ismerik, legalabbis halljak az eredeti nyelvjarasi alakokat, de csak ritkan hasznaljak .ket. Mivel hasznalati korukon kivul esnek ezek a formak, ezert a nyelvjarast csak ismerik, de mar nem ugyanugy birtokoljak, mint az id.sebb korosztaly kett.snyelv. beszel.i. Azonban meg a fiatalok is kett.snyelv.eknek mondhatok, mert bizonyos nyelvi helyzetekben, pl. a nagyszul.kkel valo beszelgeteskor a nyelvjarasi alakulatokat hasznaljak. A nyelvjaras hasznalati szintereinek besz.kulese es a koznyelvhez valo kozeledes figyelhet. meg ebben a folyamatban. Pusztafaluban az egyik kett.snyelv. adatkozl.met kerdeztem, hogy a gyerekei beszelik-e a nyelvjarast. Azt mondta, hogy nem, az unokai meg mar egyaltalan nem beszelik, meg a baratok kozott sem. De mivel a nyelvjarasi beszel.k kevesbe tartjak nyelvjarasiasnak nyelvhasznalatukat, mint amennyire a valosagban az, a regionalizmusok egy reszet megtartjak (KISS 2000: 25). Igy lehet, hogy az adatkozl. gyermekeinek beszede valamennyire nyelvjarasi szinezet.. A kett.snyelv.seg egyuttjar azzal, hogy valaki tisztaban van nyelvi tudataval, vagyis azzal, hogy maskepp beszel, mint a koznyelvben. Pusztafaluban is ez volt jellemz.. Voltak az adatkozl.k kozott olyanok, akik nem igazan tudtak eldonteni, hogy melyik kodot valasszak a valaszadas soran. Az egyik adatkozl. (13.) peldaul a kerd.iv elejen meg a koznyelvibb valtozatot hasznalta, majd egy id. utan kodvaltassal atvaltott nyelvjarasi kodjara, es sokszor mindket alakot elmondta. A megfelel. kod kivalasztasaban befolyasolhatta az adatkozl.ket, hogy idegen kerdeseire kellett valaszokat adniuk, valamint az, hogy valaszaikat diktafonra is felvettem, ezert inkabb a koznyelvibb valtozatot alkalmaztak a valaszadas soran. Volt olyan adatkozl.m (19.), aki mar rogton az els. kerdesnel (Minden buzakalaszban van legalabb 30-35 c -szem.) megjegyezte, hogy .k a faluban ezt mashogy mondjak, mint azok, akik a koznyelvet beszelik: .Mink ugy mongyuk, hogy szom, tik ugy montik, hogy szem.h Nyelvi tudataval tehat teljesen tisztaban volt. . olyan adatkozl. volt, aki a nyelvjarasiasabb alakokat hasznalta. Meg a kovetkez.ket mondta sajat beszeder.l: .Mink o bet.vel beszelunk. Mikor Miskocon votam, ugy izeltok, hogy en mindent csak olyan o bet.velc Ha urasan montam, az nekom ojan vot, mintha en nem is beszeltom vona.h Jellemz. ra, hogy nem hagyta el nyelvjarasi beszedmodjat, ebb.l nyelvjarasi attit.djer.l megallapithato, hogy nem szegyelli nyelvjarasat. 13 Egy masik adatkozl.nel (20.) is azt tapasztaltam, hogy a falu nyelvi tudataval teljesen tisztaban volt, azonban bar a faluban nevelkedett, es ott is elt, elhatarolta magat a falusiaktol. Nyelvjarasi attit.djen tokeletesen megfigyelhet. az attit.dvaltozas harmadik szakasza: amikor az otvenes evek elejevel kezd.d.en a nyelvjarasi beszel.k tomegesen szegyellni kezdtek nyelvjarasukat, igy idegenek el.tt kerulni igyekeztek az altaluk nyelvjarasinak tartott nyelvi formakat (KISS 2000: 22). Valaszaibol azonban a nyelvjarasiassag kifejez.dott, igy elmondhato, hogy nem a koznyelvet, hanem a helyi szinezet. regionalis koznyelviseget beszelte. A kovetkez.ket mondta az els. nehany kerdes utan: .A pusztafalusiak ugy mongyak, hogy szodor. Ojan regimodiasan beszelnek. Azt is, hogy megyek, ugy mongyak, hogy monyok, a szomszed kossegben meg megyok.h Kerdesemre, hogy . nem beszel-e mar o-vel, igy valaszolt: .Hat en azert vigyazok, mer mongyuk ennekem a ferjem 34 evig volt az AFESZ-nel, es ojan hejon votam mindig c, ojan hejon muszaj az embernek alkalmazkodni, hogy ugy beszelni, hogy ne vajjon a ferje mellettem szegyent.h Nyelvhasznalatat tehat szegyellte, ezert hasznalta inkabb a koznyelvies alakulatokat. 14 III. Pusztafalu tortenete A gy.jtes helyszinenek behatobb megismerese erdekeben fontos, hogy megismerkedjunk Pusztafalu rovid tortenetevel. Az ember mar a neolitikum ota ismerte ezt a videket. Ezt az itt talalt regeszeti leletekb.l bizonyitani lehet. A terulet igazi birtokbavetele azonban csak a kozepkorban, a szlavok, majd a honfoglalo magyarok letelepedese utan tortent. Pusztafalu a Hegykoz irtasfalvaihoz kepest . melyek az Arpad-korban jottek letre . viszonylag kes.n, a XIV. szazadban jott letre Ujfalu neven. Az oklevelek el.szor 1389-ben, Zsigmond adomanyleveleben emlitettek meg (Zempleni Turista 2009: 10). A falu a XIV. szazadban kiralyi birtok volt a fuzeri uradalom tartozekakent, majd a szazad vegere atmenetileg elneptelenedett. Zsigmond kiraly ekkor Perenyi Miklosnak es testvereinek adomanyozta az uradalmat. Pusztafalu nem maradt sokaig a Perenyieke, mivel 1427-ben mar a Losonczy csaladhoz kerult, akik szalanci uradalmukhoz csatoltak a telepulest. Ett.l kezd.d.en Pusztafalu tortenete az 1920-as evekig osszefonodott az uradalomeval. A Losonczyak 1595-ig birtokoltak, kes.bb a Losonczy-vagyon nagy reszekent a Forgach csalade lett. Losonczy Anna (Balassi Balint muzsaja) masodik ferje ugyanis Forgach Zsigmond lett, a kes.bbi nador, aki 1595-ben, felesege halalat kovet.en megszerezte a hatalmas orokseg jelent.s reszet (uo.). A reformacio az 1530-40-es evekben erte el Pusztafalut, ekkor jott letre a falu reformatus gyulekezete. A XVI. szazad a vallasi megujulas mellett magaval hozta a Torok Birodalom magyarorszagi el.retoreset es a kozepkori magyar allam bukasat is. A Hegykoz ugyan nem tartozott a Torok Hodoltsag teruletehez, de az ellenseges portyak id.nkent elertek, 1565-ben a torok hordak feldultak Pusztafalut (uo.). A XVII. szazad els. feleben a falu nepes es jomodu hegykozi helyseg volt es komoly allatallomannyal rendelkezett. Ez azonban nem sokaig tartott, mert mar a szazad masodik felet.l . kulonoskeppen a kuruc-Habsburg es a visszafoglalo haboruk idejen, majd a Rakoczi-szabadsagharcot kovet.en . jelent.s elszegenyedes es elvandorlas jellemezte a falut, a tobbi hegykozi telepuleshez hasonloan (uo.). A XVII. szazad veget.l az uradalom tobbszor gazdat cserelt: a Forgach csaladtol el.bb a Szirmay (1692), majd a Szentivanyi (1694-95), kes.bb a Reviczky csaladhoz (1726) kerult. T.luk teljes egeszeben csak 1769-ben valtotta vissza az uradalmat a Forgach csalad, 15 akik 1848-ig voltak a falu foldesurai. Ebben az id.ben jelent.sen n.tt a falu nepessege, 335 f.r.l (1787) 530 f.re (1828) (uo.). Az 1848-as jobbagyfelszabaditas utan a volt jobbagyok az urberes foldek tulajdonosai lettek, mig a falu hataraban fekv. kiterjedt erd.segek es legel.k nagy resze a Forgach csalade maradt. A rossz term.helyi adottsagok es a tulnepesedes folyamata okozta telekaprozodasok csak sz.kos megelhetest tettek lehet.ve. Az 1860-as evekben a telepulesnek komoly megelhetesi problemakkal kellett szembeneznie. Az 1870-80-as evekt.l a szegenyseg miatt sokan hagytak el a falut, tobben Amerikaba mentek a jobb elet remenyeben. Az el- es kivandorlas mellett az 1872-73-as kolerajarvany is csokkentette a nepesseg szamat (uo.). A trianoni bekeszerz.des ujabb sulyos problemakat hozott a falu szamara, ugyanis elcsatoltak a telepules teruletenek tobb mint 60%-at. E terulet nagy resze erd.s hegyvidek, amely zommel a Forgach, majd 1920-tol a Forgach es Waldbott csalade volt. Az elcsatolt teruletre kerult a Kis.Izra es az Izra.to. Ez utobbi a Tokaj.Zempleni.hegyvidek legnagyobb tava. Trianon kovetkezteben a falu elzartsaga is n.tt. Ennek maig hato kovetkezmenye tobbek kozott az, hogy szemben mas hegykozi falvakkal, itt mar az 1950-es evekt.l megindult az er.s elvandorlas, ami mara oda vezetett, hogy a falu lakossaganak a szama 250 f. ala csokkent. Az elzartsag kovetkezteben azonban a telepules archaikus nepi kulturajat es nyelvjarasat a XX. szazad derekaig szinte erintetlenul .rizte meg (uo.). 16 IV. Az anyaggy.jtes 1. Felkeszules a gy.jtesre Anyaggy.jtesem celja egy hangtani jelenseg, az o-zes valtozasanak vizsgalata volt Pusztafaluban, egy hatar menti kis faluban, mely A magyar nyelvjarasok atlaszanak kutatopontja volt, ezert lehetseges, hogy egy regebbi, 1950-es evekbeli nyelvallapothoz hasonlitsam a jelenlegi gy.jtest. Egy tudomanyos cellal keszult anyaggy.jtesnel fontos a gy.jt. megfelel. felkeszultsege, a jo adatkozl. kivalasztasa, a kerdezes es a lejegyzes hibak nelkuli alkalmazasa. A gy.jtes soran egyedul gy.jtottem az adatokat, igy az egy gy.jt.s modszert alkalmaztam a vizsgalt nyelvjarasnal. A gy.jtest 2010. marcius 30-atol aprilis 3-aig vegeztem. Ezt 2009 augusztusaban egy probagy.jtes el.zte meg. Miel.tt terepre mentem, szuksegem volt az alapos felkeszulesre. A felkeszulesnel segitsegemre volt DEME LASZLO es IMRE SAMU A magyar nyelvjarasok atlaszanak elmeleti-modszertani kerdesei c. kotete (1975). A kerd.ivemet (lasd: Melleklet) az atlasz alapjan allitottam ossze. A terkeplapokrol valogattam ki azokat az adatokat, amelyeknel Pusztafaluban a koznyelv es a mas nyelvjarasokbeli e, illetve e hang helyen o hang szerepelt. Igy allt ossze az a kerd.iv, amit a terepen a gy.jtes soran kerdeztem ki. 2. Az adatkozl.k Az adatkozl.k kivalasztasaban celom az volt, hogy olyanoktol szerezzem be az adatokat, akik Pusztafaluban elnek. Figyelembe vettem, hogy az adatkozl.knek ne legyenek egyeni, csak rajuk jellemz. sajatsagaik, beszeduk termeszetes legyen. Fontos volt az a szempont is, hogy ertelmesek legyenek, hogy a bonyolultabb korulirasokat is megertsek. A magyar nyelvjarasok atlaszanak anyaggy.jtese soran meg fontos volt, hogy az adatkozl.k a falujuktol keveset legyenek tavol, de jelen esetben a mobilitas novekedese miatt ez a szempont mar nem volt szamottev. (DEME.IMRE 1975: 174). A diakok a kornyez. telepulesekre jarnak iskolaba, a kozepkoruak pedig nem a faluban dolgoznak, 17 ezert csak az id.sebb korosztalyban talalhatoak olyanok, akik kevesbe mobilisak, de tobbnyire az . nyelvhasznalatukat is erik kuls. hatasok. Az anyaggy.jtes soran termeszetesen nemcsak egy adatkozl.t.l gy.jtottem adatokat, hanem a tobb adatkozl.s modszert alkalmaztam, ugyanis az o-zes valtozasanak vizsgalata csak tobb adatkozl. kikerdezese soran valik relevanssa. Minel tobb adatkozl.t kerdezunk meg, annal biztosabb kepet kapunk a telepules nyelver.l. Az adatkozl.k kivalasztasaban hazigazdam, az egyik helyi neni, nagypapam testverenek segitseget vettem igenybe, mivel a helyszinen nem voltam ismer.s. Munkamat nagyon szivesen segitette. Szemelyesen kisert el az adatkozl.khoz. Nagy segitseg volt, hogy nem ismeretlenul kellett benyitni a hazakhoz. F.leg azokhoz a szemelyekhez kisert el, akikr.l ugy gondolta, hogy szivesen valaszolnanak a kerdeseimre. Sajnos, meg igy is volt olyan, aki elfoglaltsagara hivatkozva nem valaszolt a kerd.ivre. Az adatkozl.ket nemcsak sajat hazukban kerestuk fel, hanem olykor a faluban osszetalalkozva, spontan modon kerdeztem meg .ket. Azonban a felveteleken ilyenkor a hatterzaj er.snek bizonyul. Legjobb, hogyha a felvetelek hazban, csendes kornyezetben keszulnek. A kerdezesnel hasznosnak bizonyult hazigazdam jelenlete, tobbszor, amikor az id.sebb adatkozl.k nem hallottak jol, amit kerdeztem, akkor . megismetelte a kerdest, es segitett ravezetni .ket a valaszra. Az atlasz gy.jtesekor az adatkozl.k regisztralasa soran feljegyeztek az adatkozl.kr.l a kovetkez. informaciokat: (1.) az adatkozl. neve, (2.) cime, (3.) eletkora, (4.) foglalkozasa, ( 5.) m.veltsegi foka, iskolazottsaga, (6.) szarmazasi helye, (7.) hazastarsanak szarmazasi helye, (8.) falujan kivul kikkel erintkezik gyakrabban, (9.) hosszabb tavollet falujatol (DEME.IMRE 1975: 176). Az adatokat a kerd.iv lekerdezese utan jegyeztem fel. Minden adatkozl. nevet felirtam. A lakascim felirasa inkabb a nagyobb telepuleseken bizonyul hasznosnak (uo. 177), de ebben a kis faluban nincs kulonosebb jelent.sege, mert a falubeliek ismerik egymast, igy az adatkozl.k kes.bb is konnyen megtalalhatoak. Az eletkort rendszeresen feljegyeztem, de mindenkit.l a szuletes evet kerdeztem meg, hogy azok szamara is vilagos legyen az adatkozl.k eletkora, akik esetleg kes.bb dolgoznak az adatokkal. Igyekeztem az adatkozl.ket ugy osszegy.jteni, hogy minden korcsoportot aranyosan kepviseljenek. A 30 even aluliak korcsoportjaban hatan, a 30-60 ev kozottiek es a 60 even feluliek korcsoportjaban heten-heten szerepelnek. Osszesen tehat 20 szemelyt.l kerdeztem ki a kerd.ivet. A legfiatalabb kerdezett szemely 14, a legid.sebb 83 eves volt. Az egyes korosztalyokat a fiatalok (30 ev alattiak), a kozepkoruak (30-60 evesek) es az id.sek (60 18 ev folottiek) kepviselik. Igy az egyes csoportokban a kulonboz. generaciok is kepviseltek. Voltak olyan adatkozl.im is, akik egy csaladbol kepviselik a kulonboz. generaciokat (unoka.2., anyuka.11., nagymama.15. adatkozl.). Az eletkor nem volt meghatarozo abbol a szempontbol, hogy valaki jo adatkozl.nek bizonyul-e: a 14-15 evesek is ugyanolyan jol valaszoltak, mint az id.sebbek. Kiser.mnek elmondtam, hogy minden korosztalybol keresek adatkozl.ket, igy ugy kerestuk meg az embereket, hogy eletkoruk viszonylag kis id.kozonkent koveti egymast. A nemek szerinti aranyra vonatkozoan nem volt elgondolasom. Az adott lehet.segek szerint valogattam ki az adatkozl.ket ebb.l a szempontbol a kerd.iv kitoltesehez. Adatkozl.im kozott sokkal nagyobb aranyban vannak kepviselve a n.k, mint a ferfiak. A kerdezettek kozul 18 a n., es 2 a ferfi. A n.k nagyobb szamu kepviselete abbol kovetkezik, hogy az asszonyok kozott tobbet lehetett talalni munkaid.ben is. A n.k nagy szama abbol is adodik, hogy kiser.m az adatkozl.k felkeresese soran a hozza kozelebbi kapcsolatban allokhoz, igy baratn.ihez vitt el. Foglalkozas tekinteteben a legtobb id.s asszony haztartasbeli volt, ma mar nyugdijasok, emellett egyikuk vendeghazat uzemeltet. A kozepkoruak csoportjaban a megkerdezettek kozul negyen a Hollohazi Porcelangyarban dolgoznak, ketten munkanelkuliek, egyikuk pedig rend.rkent dolgozik. A 30 even aluliak korosztalyaban lev.k meg gimnaziumban es egyetemen tanulnak. Az adatkozl.k szarmazasi helyet kulon nem tuntettem fol, egyertelm.en olyanokat kerdeztem meg, akik a faluban n.ttek fel, itt nevelkedtek es elnek, tehat a Pusztafaluban el.k kozossegehez tartoznak. Az, hogy falujan kivul kikkel erintkeznek az adatkozl.k, valtozatos kepet mutat. Az erintkezes szempontjabol meghatarozo, hogy melyik varosban vegzik iskolajukat es hol dolgoznak. Arra a kerdesre, hogy kikkel erintkeznek, azert is nehez valaszt adni, mert ma mar annyi mindenkivel erintkezunk, hogy azt mi magunk is csak nehezen tudjuk nyomon kovetni. Vallas tekinteteben az adatkozl.k mind reformatusak voltak. Ez azert fontos informacio, mert a vallas az egyhazak reven befolyasolja a nyelvhasznalatot (KISS 1995: 113). Az adatok feljegyzese a kerd.iv kitoltese, a bizalom megnyerese utan tortent. Ha az elejen kerdeztem volna meg t.luk az adatokat, vegig az jart volna a fejukben, hogy mihez kell a nevuk es mit mondanak rosszul a valaszadas soran. Az is el.fordulhatott volna, hogy 19 a segitseget teljesen megtagadjak. Volt olyan adatkozl. is, aki mar az elejen megkerdezte, hogy kell-e hozza a neve. Tartozkodo magatartasabol azt felteteleztem, hogy ha azt mondom neki, hogy kell a neve, akkor megtagadja a valaszadast. Ezert a kerd.iv kitoltese megvalosuljon, nem kerdeztem meg a nevet. 2.1. Az adatkozl.k adatai Az adatkozl.k sorszamukat eletkoruk szerint, novekv. sorrendben kaptak. A szemelyisegi adatok megsertesenek elkerulese vegett az adatkozl.k vezeteknevenek csak kezd.bet.jet tuntetem fol. Az adatok sorrendje a kovetkez.: nev, szuletesi ev, mennyi id.s a gy.jtes idejeben, foglalkozas. 30 even aluliak: 1. B. Patrik. Szul.: 1996. 14 eves, kozepiskolai tanulo. 2. T. Katalin. Szul.: 1995. 15 eves, kozepiskolai tanulo. 3. H. Szabina. Szul.: 1993. 17 eves, kozepiskolai tanulo. 4. F. Bettina. Szul.: 1990. 20 eves, egyetemista. 5. Z. Sarolta. Szul.: 1990. 20 eves, egyetemista. 6. C. Brigitta. Szul.: 1989. 21 eves, egyetemista. 30-60 ev kozottiek: 7. L. H Eva. Szul.: 1979. 31 eves, munkanelkuli. 8. D. F. Loretta. Szul.: 1975. 35 eves, munkanelkuli. 9. F. K. Monika. Szul.: 1971. 39 eves, gyari dolgozo. 10. H. Istvan. Szul.: 1970. 40 eves, rend.r. 11. T. H. Katalin. Szul.: 1968. 42 eves, gyari dolgozo. 12. B. B. Ibolya. Szul.: 1964. 46 eves, gyari dolgozo. 13. B. Margit. Szul.: 1958. 52 eves, gyari dolgozo. 20 60 ev folottiek: 14. T. Janosne. Szul.: 1949. 61 eves, nyugdijas. 15. J. Nandorne. Szul.: 1945. 65 eves, nyugdijas. 16. H. Jozsefne. Szul.: 1941. 69 eves, nyugdijas. 17. F. Ferencne. Szul.: 1938. 72 eves, nyugdijas. 18. H. Jozsefne. Szul.: 1929. 81 eves, nyugdijas. 19. B. Arpadne. Szul.: 1927. 83 eves, nyugdijas. 20. H. Andrasne. Szul.: 1927. 83 eves, nyugdijas. 3. A kerdezes A kerdesek targyalasakor szolnom kell a kerdesek kulonboz. formairol, a kerdesek sorrendjer.l es az el.re megfogalmazott kerdeseken valo valtoztatasrol is. 3. 1. A kerdezes formai A legmegbizhatobb adatokhoz passziv megfigyeles altal lehet jutni. Ilyenkor spontan beszelgetest figyelunk meg. Bar ez a legjobb kutatasi mod, ahhoz, hogy a gy.jt. ilyen anyagot szerezzen be, nagyon sok id. szukseges, ha valamilyen korulhatarolt anyagot szeretne gy.jteni (DEME.IMRE 1975: 182). Hosszu ideig tartott volna, ha kerd.ivem anyagat ezzel a modszerrel gy.jtottem volna ossze. A passziv modszer ellentete az aktiv kerdezes. Ennek soran a keresett fogalomra kerdezunk ra. Az aktiv kerdezesnek ket tipusa kulonboztethet. meg. Az egyik az egyenes, kozvetlen (direkt) kerdezes, amikor a keresett szo koznyelvi formajat kimondjuk az adatkozl. el.tt. Veszelyei miatt ezt a modszert csak olyan esetekben szoktak alkalmazni, amikor egy-egy szo jelenteset akarjak megtudni. Az atlaszgy.jtes soran a kerd.iv cimszavait kaptak meg igy sokszor (uo.). Anyaggy.jt. munkamban a kerdezes soran az aktiv modszer kozvetett (indirekt) fajtajat alkalmaztam. Az indirekt modszer soran a keresett szot szavakkal korulirva vagy 21 mutatassal ideztem fel. Magat a szot sem koznyelvi, sem nyelvjarasi formajaban nem mondtam ki. Elvetve azonban, amikor az adatkozl. a kerdesre mar vegkepp nem tudta a valaszt, el.fordult, hogy megmondtam a koznyelvi format, de sajnos ez befolyasolta a valaszadast. Akkor segitettem meg a valaszadast a koznyelvi alakkal, amikor az adatkozl. nem vart format mondott. Peldaul a .Ha a fazekon egy kis repedes van, akkor a benne lev. viz mit csinal?h , 58. kerdesnel rendkivul valtozatos eredmenyek szulettek (pl.: kiszivarog, kifolyik, kicsorog). Ennel a kerdesnel arra voltam kivancsi, hogy a csepeg vagy a csopog valtozatot hasznaljak-e, ezert mindket variaciot megemlitve megkerdeztem t.luk, hogy melyik alakot hasznaljak. Kerdeseimet ugy valogattam ki, hogy azok az o-z. jelensegekre kerdezzenek ra, ezert segitsegul vettem A magyar nyelvjarasok atlaszanak terkeplapjait az adatok kivalogatasakor. Megneztem, melyek voltak azok a szavak, amelyeket Pusztafaluban az akkori (1952) gy.jteskor o-vel mondtak ki. Kerd.ivemben ezekre a jelensegekre kerdeztem ra, mert celom az o-zes valtozasanak vizsgalata volt. Segitsegul ugyanazokat a kerdeseket hasznaltam, amelyeket az atlaszgy.jtes soran is feltettek, nemelyeket azonban elavultsaguk miatt meg is valtoztattam. A cimszok tulnyomo tobbsegere korulirassal kerdeztem ra, olyan jellemz. jegyeit kiemelve, amelyek felidezik a keresett fogalmat. Pl. .Arokparton, erdei irtasokon, elhanyagolt helyeken szokott teremni egy tuskes szaru, a foldon hosszan elkuszo noveny. A termese erett koraban feketes szin., edes-savanykas iz.. Mi ennek a termesnek a neve?h(szeder). El.fordult, hogy ezt a kerdest gyakran nem tudtak rogton megvalaszolni, ekkor meg azzal is kiegeszitettem, hogy ultetni is szoktak, ugyanis sok pusztafalusinak van szederultetvenye Nyiri mellett. Vagy pl. mas jelleg. kerdes a .Ha delben eszik az ember, mit csinal?h(ebedel). Nemcsak korulirassal kerdeztem ra az adatokra, hanem a kiegeszittetes modszerevel is. Ilyenkor a kerdest ugy tettem fol, hogy befejezetlen mondatomat az adatkozl. egeszitette ki a fogalom keresett nyelvi formajaval. Pl.: .Minden buzakalaszban van legalabb 30-35 ch (szem). Vagy: .Ket gyerek indul reggel iskolaba. Azt mondjak az anyjuknak: edesanyam, mi most iskolaba ch(megyunk). A het napjai kozul o-zes szempontjabol arra voltam kivancsi, hogy a szerdat es a penteket hogyan mondjak ki, meg mindig szerepel-e kepzesukben az o hang. A regi valtozatok igy hangzottak: szorida, pentok, .pientok., .pentek.. Mivel csak ezeket a 22 napokat nehez lett volna korulirni, ezert a het tobbi napjat is felsoroltattam az adatkozl.kkel. A kerdezes soran a ramutatas is jellemz. volt. Peldaul amikor a szemoldok szora voltam kivancsi, akkor a szemoldokomre mutattam, es azt a kerdest tettem fol, hogy mi ennek a neve? Vagy amikor az egyenes szora kerdeztem ra, akkor is a ramutatas modszeret alkalmaztam az .Ez a ceruza nem gorbe, hanem szep ch (egyenes) kiegeszitend. kerdes segitsegevel. Ennel a kerdesnel sokszor a mutatasra mar nem is volt szukseg, mert az adatkozl.k rogton kitalaltak. 3. 2. A kerdesek sorrendje A kerdesek sorrendje is meghatarozza az anyaggy.jtes sikeret. Egy-egy szora a maga termeszetes kornyezeteben sokkal biztosabban lehet kerdezni. Sokkal konnyebben tud valaszolni az adatkozl. azokra a kerdesekre, melyek termeszetes osszefuggesukben kovetkeznek egymas utan, mint az egymashoz semmivel sem kapcsolodo fogalmakra. Ha a kerdesek nem kapcsolodnak valamennyire ossze, az farasztja az adatkozl.t es a gy.jt.t is (DEME.IMRE 1975: 185). A cimszavakat ugy kerdeztem egymas utan, ahogyan azok az atlasz koteteiben egymas utan szerepeltek, ugyanis nem akartam nagyon megbolygatni az adatok atlasznak megfelel. sorrendiseget azert, hogy az adatok a feldolgozas utan is konnyeden visszakereshet.ek legyenek. Igy a kerd.iv az atlasz I. koteteben szerepl. kerdesekkel kezd.dik, es igy koveti tovabb a II-VI. kerd.iv cimszavainak sorrendjet is. Azonban a kerdesek tobbnyire ugy kovetik egymast, hogy az egy fogalomkorbe tartozo valaszok tobbnyire kapcsolodnak egymashoz. Peldaul a novenyeknek, az evessel kapcsolatos igeknek es a megy ige ragozott alakjai egymas utan kovetkeznek. De mivel kerd.ivem egyes jelensegekre kerdez ra, ezert a legtobb kerdes kapcsolat nelkul kerult egymas melle. Voltak olyan kerdesek is, amelyek nem az o-zes jelensegere kerdeztek ra, hanem cask bevezet. kerdesek voltak. Ilyenek voltak az eszik, erd., lec, kertb.l szavak kerdesei. 23 3. 3. Valtoztatott kerdesek Az atlasz kerd.ivenek nehany regies kerdeset megvaltoztattam a jobb megertes vegett. Peldaul a .Ha a gunar vagy anyalud csipni akar, akkor el.renyujtja a nyakat, es kulonos hangot hallat. Mit mondunk erre, mit csinal a gunar?h (sziszeg) kerdest azert valtoztattam meg, mert a fiatalok mar nem biztos, hogy tudtak volna erre valaszolni, mert naluk a ludtartas mar nem jellemz., s.t az id.seknel sem. A kerdes igy a kovetkez.keppen alakult: .Milyen hangot ad ki a kigyo?h. Erre azonban nem minden id.s tudott valaszt adni. Azt mondtak, hogy nem tudjak, mert meg sosem hallottak. A hangutanzo szavakra valo kerdezeskor sokszor magat a hangot mondtak ki. Ilyen volt a kerdesre .Hogyan mondjak a kecske hangjat? Mit csinal a kecske?h (mekeg) kerdesre adott valasz is. A teher szo kerdeset is megvaltoztattam. A regi kerdes igy szolt: .Ha nagyon meg van rakva egy szeker, azt mondjak: ezen a szekeren igen nagy a ch (teher). Ennek megvaltoztatasa azert tortent, mert a szeker kiszorult a hasznalatbol, ezert ez a szofordulat is kiszorult a hasznalatbol. Az uj kerdes a kovetkez. lett: .Azt mondjak, az ember vallan nagy a ch (teher). Viszont a teher szo ragozott alakjanal mar nem valtoztattam a kerdesen: .Ha eltorik a szeker, azt mondjak: latod, minek raktal ra akkora ch (terhet), ez persze a valaszokat nem befolyasolta. A gy.jtes soran szerzett tapasztalatok alapjan is valtoztattam a kerdeseken. Peldaul a kovetkez. kerdesen: .Ki az, aki disznooleskor hazhoz jon, es a disznot felboncolja? Hozzaert. parasztember, valami rokon stb. ?h Ennek a kerdesnek a valtoztatasat azert tettem meg, mert az adatkozl.ket sertheti a parasztember es a rokon egymas melletti el.fordulasa. Igy az uj kerdest a kovetkez.keppen tettem fel: .Ki az, aki a disznot levagja?h. Azokat a kerdeseket valtoztattam meg, melyeket regies voltuk miatt elavultnak ereztem, valamint a kerdezes soran azokon valtoztattam, amelyeket nem ertettek meg mindig. Pl. a .Ki az nekem, akivel az apam es az anyam kozos?h kerdesnel a korulmenyek is befolyasoltak a kerdezest. Ha az adatkozl.nek a testvere is jelen volt, akkor a korulirasos modszer helyett a ramutatassal kerdeztem az adott fogalomra, igy a kerdes a kovetkez.keppen alakult: .Ki . neked?h. 24 V. Pusztafalu nyelvjarasa 1. A pusztafalusi nyelvjaras kutatasa A pusztafalusi nyelvjaras kutatasa viszonylag kes.n kezd.dott meg, a korai osszefoglalo munkak emlitest sem tesznek rola. Peldaul BALASSA JOZSEF A magyar nyelvjarasok c. konyvenek (Bp., 1891. 69) Zemplen-abauji nyelvjaras cim. fejezeteben nem emliti meg az abauji o-z. nyelvjaras letezeset. A XIX. szazadban SZIKLAY JANOS es BOROVSZKY SAMU figyelt fol el.szor az o-zes megletere a Magyarorszag varmegyei es varosai (Abauj-Torna varmegye es Kassa) (1896.) c. kotetben. A kovetkez.ket irjak: .a megye Abauj-Torna kozepreszen meg szerteszet szorva Somogy es Zala delnyugati reszen honos nyelvalakokkal es tajszokkal talalkozunk, f.kepp a fuzeri jaras deli reszebench .Itt .-z. nyelv el, akar mint deli Somogyban, Zalaban vagy Kecskemet es Szeged tajan, de alakjait tekintve, inkabb a dunantulival atyafi nyelv. Abaujvar kornyekenek lakosa, igy a szomszed panyoki es nyiri embor is a bocsuletet keresi, azt mondja mogyok pentokon, montem vona keddon is, ha nem esott vonah (246). Az els. tanulmanyt a nyelvjarasrol SZEMK. ALADAR irta Egy abaujmegyei oz. nyelvjaras. Hangtani es alaktani vazlat cimmel (1904). SZEMK. azt irja, hogy err.l a nyelvjarasrol tudtaval eddig (azaz 1904-ig) nem jelent meg tanulmany. SIMONYI ZSIGMOND, a szerkeszt. hozzaf.zi, hogy csak roviden tesz rola emlitest a Magyarorszag varmegyei es varosai c. gy.jtemenyes munkanak Abauj varmegyet ismertet. I. kotete (l. el.bb). SIMONYI megemliti, hogy GEREVICH TIBOR es KOMJATHY SANDOR is foglalkoztak ezzel az erdekes nyelvjarassal, de kutatasaikat meg nem tettek kozze. SZEMK. cikke het, ma Szlovakiahoz tartozo kozseg nyelvenek alapos megfigyeleset adja. A kovetkez. falvakban eszlelte SZEMK. az o-z. sajatsagokat: Nagyszalanc, Kisszalanc, Rakos, Garbocbogdany, Gyorke, Pet.szinnye, B.d. SZEMK. ALADAR volt az els., aki .rendszeresen vizsgalta a nyelvjaras hangallomanyath (NYIRKOS 1963: 72). NYIRKOS a kovetkez.ket f.zi meg SZEMK. cikkehez: .Ha feldolgozasi modszeret nem is fogadjuk el, 25 mivel sokszor csak annyit ir, hogy âi helyett o allá (es kozli adatait), annyit feltetlenul el kell ismernunk, hogy ertekes es maig megbizhato anyagot tett kozzeh. SZEMK. cikkenek megjelenese utan az osszefoglalo jelleg. nyelvjarastani munkak mar tudnak a nyelvjaras letezeser.l. HORGER ANTAL: A magyar nyelvjarasok (1934) c. osszefoglalo munkajaban nyolc nyelvjarasteruletet, koztuk az eszakkeletit kulonbozteti meg. Ide tartozik Abauj es Zemplen terulete is. Azt irja, hogy: .Nyugati szelenek nyj.-aban termeszetesen meg sok a paloc nyj.-okkal valo kozos vonas, delkeleti szelen pedig, kulonosen Szilagyban, Szatmarban, Maramarosban mar nem egy olyan nyj.-i sajatsag is jelentkezik, amely tulajdonkeppen az erdelyi nyj.-ok jellemz. vonasa.h (HORGER 1934: 21). KALMAN BELA A mai magyar nyelvjarasok c. nyelvjarastani munkajaban szinten az eszakkeleti nyelvjarasteruletbe sorolja Abauj nagyreszet, Zemplen, Szabolcs, Hajdu keleti, Bihar eszaki reszet es az ett.l eszakra, valamint eszakkeletre lev. szlovakiai, ukrajnai es romaniai magyarok nyelvjarasat. Azt irja, hogy az eszakkeleti nyelvjarasterulet .Legfontosabb sajatsaga, amely a paloc es a tiszai fele elhatarolja, hogy nem tesz kulonbseget a ketfele rovid e (e es e) kozt: lehet, ember, megyen. A level, tehen, szeker-fele alakok itt is jaratosak. Csak j-zes van: pajinka, fojo, jany. Abaujtorna megye kivetelevel az egesz teruleten kett.shangzok vannak: keiz, jou, v.u. Zemplenben, Szabolcsban, Szatmarban a nem valto tovekben ie is van: kiek, sziep, delebbre viszont hasonlo helyzetben az i-zes altalanos: kik, szip. A -nott, -nul, -ni hatarozoragok szorvanyosan el.fordulnak. Nincs i-zes, sem kett.shangzo az abaujtornamegyei nyelvjarasokban. Abaujtorna megye eszakkeleti reszen van egy o-z. nyelvjaras, ahol a hangsulytalan szotagokban van meg az o-zes, embor, gyermok, regon, de lehot, menyok (megyek). A nyelvjarasterulet egyes reszein megvannak a suttem, nyitta-fele rovidebb multidej. alakok.h (KALMAN 1953: 27). IMRE SAMU: A mai magyar nyelvjarasok rendszere c. munkajaban ir az abauji o-z. nyelvjarastipusrol (IMRE 1971: 363.5). Irasat NYIRKOS tanulmanyara (NYIRKOS 1963: 73) alapozza. KISS JEN. mar az abauji nyelvjarasszigethez sorolja Pusztafalut Magyar dialektologia c. munkajaban (KISS 2001). Pusztafalu ket helyen szerepel a Magyar dialektologiaban: nyelvjarasat fonemagyakorisagi vizsgalatnak vetettek ala (KISS 2001: 332.3), valamint Az osszetett mondat c. fejezetben olvashatunk egy itt gy.jtott mondatot, ami a kovetkez.: .Utana asztan nincs udnep, csak ma megint ha punkostkor, akkor meg nincs ep ujan naty kulonos semmi.h (KISS 2001: 371). 26 Megjelent IMRE SAMU es KALMAN BELA csehszlovakiai nyelvatlaszgy.jtesenek eredmenyekent egy szogy.jtemeny, amely tartalmaz nehany altalanos megjegyzest az abauji nyelvteruleten elhelyezked. kutatopontok nyelvere vonatkozolag (IMRE . KALMAN 1955: 503; 1957: 173). NYIRKOS ISTVAN a teljes anyagot nem tudta felhasznalni a munka kozlesenek hijan, viszont SZEPE GYORGY segitsegevel Nagyszalanc es Magyarb.d anyagat kijegyezte a Magyar Nyelvatlasz gy.jt.fuzeteib.l, es ezeket fel is hasznalta (NYIRKOS 1963: 72). 1955. majus 15-17-ig a Kossuth Lajos Tudomanyegyetem nyelvjaraskutato kiszallast szervezett Pusztafalura es Fuzerradvanyra. Ennek a kiszallasnak az eredmenye 12 darab fuzet, melyeket a resztvev.k a gy.jtes soran hasznaltak. Ezekben szavak, kifejezesek talalhatok. (Nyelvjaraskutato kiszallas Pusztafalura es Fuzerradvanyra. 1955.) Ezen a kiszallason vett reszt MAGYAR EVA is, aki kutatasanak eredmenyeib.l alaktani temaju tanulmanyt irt. Ennek cime: Fuzerradvany es Pusztafalu igeragozasi rendszere. A hangtanrol b.vebben ir, mert SZEMK. allitasaval (SZEMK. 1904: 12) ellentetben . azt mondja, hogy van zart e a nyelvjarasban, valamint az o-zes szempontjabol sok adatot gy.jtott. Az alaktani reszben nem von le altalanos kovetkezteteseket a szorvanyos adatok miatt. Az egyes igealakokat tortenetileg nem magyarazza, celja egy meglev. adathalmaz bizonyos szempontu rendszerezese. Az igeragozasi reszt HORGER (1931) alapjan irta. Nyelvjarasgy.jt. gyakorlat soran Pusztafalu helyneveit is osszegy.jtottek. Ennek eredmenye egy cedulaanyag (Beszerzes eve: 1985). Pusztafalu nyelvjarasaval a legtobbet NYIRKOS ISTVAN foglalkozott. Kifejezetten hangtani temaju munkai az abauji nyelvjaras legfontosabb hangtani jellegzetessegevel, az o-zessel foglalkoznak. NYIRKOS ISTVAN ezt a jelenseget reszletesen Pusztafalu nyelvjarasan vizsgalta meg Az abauji Pusztafalu o-zese c. tanulmanyaban (1959: 153.63). Ebben leirja, hogy az abauji nyelvjarasra vonatkozo adataink hianyosak, ezert t.zte ki maga ele azt a celt, hogy a pusztafalusi nyelvjarasra legjellemz.bb hangtani jelenseget, az o-zest feldolgozza. Pusztafalun kivul felkeresett mas o-z. falvakat is: gy.jtott meg Fuzerradvanyban, Vilyvitanyban, Nagybozsvan es Kovacsvagason is. NYIRKOS ISTVAN nemcsak a SZEMK. ALADAR altal eszlelt het kozsegben vette eszre e nyelvjaras sajatsagait, hanem meg a kovetkez. kozsegekben is: Kovacsvagas, Vilyvitany, Fuzerradvany, Nagybozsva, Pusztafalu; azt irja, hogy minden bizonnyal Kisbozsva, Fuzer es Fuzerkajata is ide tartozik, bar az abauji o-z. nyelvsziget kiterjedese nem korvonalazott pontosan. A Magyar Nyelvjarasok 9. koteteben jelent meg NYIRKOS ISTVAN tanulmanya Az abauji 27 nyelvjaras maganhangzo-rendszerer.l cimmel (1963: 71.86). Ebben celul t.zi ki, hogy attekint. kepet adjon a nyelvjaras legfontosabb hangtani jellegzetessegeir.l sajat anyaga alapjan. A nyelvjaras legszembet.n.bb jelensege az o-nek e rovasara torten. megterhelese. Emellett a jelenseg mellett azonban a nyelvjaras egyeb hangtani sajatossagainak bemutatasara is torekszik. Ez a tanulmany a Magyar Nyelvjarasok 10. koteteben folytatodik (NYIRKOS 1964: 85.104). Pusztafaluban gy.jtott nyelvjarasi szovegek el.szor a Magyar Nyelvjarasok 6. koteteben jelentek meg NYIRKOS ISTVAN atirasaban (1960: 156.160). Ezek temaja n.sulessel kapcsolatos emlekek, a cseples es a komasag. A Magyar Nyelvjarasok 20. koteteben BALOGH LAJOS es NYIRKOS ISTVAN nyelvjarasi szovegei jelentek meg Az abauji o-z. nyelvjaras. Borsod-Abauj-Zemplen megye keleti es deli resze cimmel. (1964: 161.172). NYIRKOS a Pusztafaluban felvett szovegeket 1958-ban es 1960-ban rogzitette. NYIRKOS ISTVAN keziratban maradt munkaja a Nyelvjarasi adalekok az abauji o-z. nyelvszigetr.l (Vily-Vitany, Fuzerradvany, Nagybozsva, Pusztafalu) (1957). Ebben a munkajaban a lejegyzett szovegek mellett gyumolcs-, virag-, termeny-, fa-, madar-, d.l.neveket, valamint a haz reszeinek es az ahhoz tartozo epuleteknek neveit talaljuk. NYIRKOS ISTVAN munkaja a Nyelvjarasi szovegek Pusztafalubol (1958) cim. gy.jtott anyag is, melynek nagyobb resze sajnos szinten keziratban maradt. Az anyag terjedelme 39 oldal. Ezek a szovegek magnetofonszalagrol keszult lejegyzesek. A folvetel 1958. VI. 9-en keszult. A szovegek temaja a lagzi, a kendermunka, esemenyek a faluban, cseples, a lucerna, tehengondozas, lakodalom, husveti szokasok, receptek, notak es az elbeszel.k sajat elmenyei. NYIRKOS ISTVAN nehany lejegyzett szovege megjelent az Ethnica c. folyoiratban Nepnyelvi folklor adalekok Pusztafalubol cimmel (2004: 101.4). Olvashatunk ebben a lejegyzesben a kendermunkarol, a nepi unnepekr.l es szokasokrol (igy a Luca-naprol, karacsonyrol, husvetrol es a keresztel.r.l) is. Torteneti szempontbol NYIRKOS ISTVAN Nehany adalek az abauji nyelvjaras tortenetehez cim. tanulmanyaban tudhatunk meg tobbet a nyelvjarasrol (1971: 137.140). Ebben leirja, hogy az abauji nyelvjarassziget kialakulasat homaly fedi. Az o-zes letrejotte valoszin.leg a deli nyelvjarasteruletehez hasonlithato. A ket nyelvjarasterulet egymastol fuggetlenul fejl.dhetett ki. NYIRKOS celja ezzel az irassal, hogy felhivja a figyelmet az abauji nyelvteruletr.l szarmazo oklevelek felhasznalasanak fontossagara, es a XVI. szazadi nyelvallapot behatobb megismeresenek szuksegessegere. 28 Nemcsak nyelveszeti, hanem neprajzi temaju munkak is szulettek Pusztafalurol. A Neprajzi Muzeum Ertesit.jenek 31. szamaban (1939) harom Pusztafalurol szolo tanulmany is megjelent. GONYEY SANDOR munkaja Az abaujmegyei Pusztafalu nepi epitkezese, kendermunkaja es nepviselete cimmel jelent meg (1939: 101.141). TAGAN GALIMDSAN Pusztafalu gazdalkodasarol (1939: 142.156), SZENDREY AKOS pedig a pusztafalusi nephagyomanyokrol (1939: 156-170) irt. 2. Pusztafalu nyelvjarasanak teruleti elhelyezkedese Pusztafalu az abauji o-z. nyelvjarasszigetbe tartozik. Az abauji o-z. nyelvjarassziget Borsod.Abauj.Zemplen megye eszakkeleti pontjainak, illetve az innen eszakra a nyelvhatarig huzodo teruletek nyelvjarasa. Kb. 20 falu alkotja. Reszletesen NYIRKOS ISTVAN foglalkozott a terulet kiterjedtsegevel, aki SZEMK. gy.jtese, a Magyar Nyelvatlasz anyaga (IMRE.KALMAN nagyszalanci es magyarb.di kerd.fuzetei es megjelent cikkeik: 1955: 503 es 1957: 173) es sajat gy.jtese alapjan az o-zest a kovetkez. falvakban tapasztalta: Szlovakiaban: Magyarb.d, Pet.szinye, Garbocz-Bogdany, Nagyszalanc, Rakos, Gyorke, Kisszalanc. Magyarorszagon: Fuzer, Pusztafalu, Fuzerkomlos, Fuzerkajata, Panyok, Fuzerradvany, Nagybozsva, Kisbozsva, Nyiri, Telkibanya, Kovacsvagas, Palhaza es Vily-Vitany. Vily-Vitanyban csak a vilyi reszen hasznaljak az o hangot, Vitanyban nem (NYIRKOS 1963: 72). Az abauji nyelvjarassziget a magyar nyelvterulet negy o-z. teruletenek egyike, amelyek foldrajzilag teljesen fuggetlenul helyezkednek el egymastol. Ezek a kovetkez.k: 1) az alfoldi vagy deli nyelvjarasterulet, 2) a szekely nyelvjarasterulet kozepe tajan elterul. nyelvsziget, 3) a Gomor megyei Csucsom kozseg es 4) az abauji nyelvjarasterulet (NYIRKOS 1971: 137). Azt, hogy hogyan alakult ki az abauji nyelvjarasterulet, nem lehet tudni. Ehhez behatobb leveltari kutatasok szuksegesek. Elkepzelhet. kozos eredete a deli nyelvjarasterulettel, de valoszin.leg kulonboz. gocbol fejl.dhettek ki, mert altalaban kulonboz. gocbol kiindulo o-z. teruletekkent tartjak szamon .ket (NYIRKOS 1959: 163). Legjellemz.bb vonasanak, az 29 o-zesnek a letrejotte valoszin.leg a deli nyelvjarasterulet letrejottehez hasonlo modon tortent: az o az u nyiltabba valasabol keletkezhetett (uo. 162). A tipusban palocos jelleg. es a keleti teruletekre jellemz. vonasok egyutt jelentkeznek. A nyelvjaras legjellemz.bb jegye az o-nek e rovasara torten. megterheltsege. Ez kuloniti el nyugatra a Hernad-volgyi es a palocos nyelvjarastol, kelet fele pedig az eszakkeleti nyilt e-z. nyelvjarastol (NYIRKOS 1963: 71). Figyelmet erdemel a nyelvjaras vizsgalata azert is, mert nyelvjarassziget, igy tobb nyelvjaras erintkezesenel fekszik. Erdemes megvizsgalni, hogy a kornyez. teruletek hogyan befolyasoljak a falu nyelvjarasat. 3. Hangtani sajatsagok 3.1. A hangok kepzese MAGYAR EVA a kovetkez.ket allapitotta meg Pusztafalu hangkepzesi sajatsagairol: A rovid a megegyezik a koznyelvivel. Az . hangot nem ismerik (az abauji o-z. teruleten ez csak Magyarb.don ismert). Az e gyakran magasabban kepzett (?). Pl. besz?lsz, eg?sz, keny?rt, k?r.dzik, mes?l, peny?szos, sz?gyollod. Az . nehany helyen szinten magasabb kepzes. (f): nyf fn.f, mezzfre, tftes. A zart e eleg gyakran el.fordul a nyelvjarasban. Sokszor ejtenek az e helyen e vagy o hangot. Nehany szoban a zart e labialisabb ejtes.: teszhm, ebedhl, cserkeszhk (MAGYAR 1956: 3). Ezen kepzesi sajatsagok alapjan a tipusban valoban nem talalkoztam illabialis . hanggal. A magasabban kepzett ? hang is el.fordult, de csak az id.s korosztalynal hallottam. Pl. besz?lni, istenf?lĘ mind?g. A magasabban kepzett f hang viszont meg ma is megtalalhato a fiatalok nyelveben is, pl.: dflt. MAGYAR EVA dolgozataban (1956) b.vebben ir a hangtani vonatkozasokrol, mert nem ert egyet SZEMK. allitasaval, miszerint nincs e az abauji o-z. nyelvteruleten. SZEMK. a kovetkez.ket mondta: .A rovid e rendes ejtes.; mondjak oly szokban is, melyekben a zart e h. o-t nem ejtenek. . Az e hang ismeretlen.h (1904: 12). IMRE SAMU szerint sem ismerik az e : e fonemaellentet ezen a teruleten (1971: 364). MAGYAR EVA szerint van e a nyelvjarasban: .Az e eleg gyakran el.fordul. Megtalalhato egytaguakban es tobbtaguakban, t.hangzoban es t.veghangzoban egyarant 30 /vo. e~e/, de igen sok .-vel ejtett szot hallottunk e-vel vagy o-vel is.h (1956: 3). MAGYAR EVA felhivja a figyelmet az abauji e-zes es o-zes problematikajara, iranyt mutat a kutatas szamara: erdekes lenne ezt a problematikat megvizsgalni, ugyanis a gy.jtes soran nehany szoban labialisabb ejtes. zart e hangot eszleltek: teszhm, ebedhl, cserkeszhk. Ez az e~o ingadozassal lehet parhuzamos (uo.). Mivel az abauji nyelvjaras nyelvjarassziget, tobb nyelvjaras erintkezesi pontjan fekszik, igy NYIRKOS ISTVAN szerint nyelvjarasi keveredessel magyarazhato, hogy .a zart e hasznalata meglehet.sen alarendelt szerep., marpedig korabban valoszin.leg nagyobb megterheltseg. hang lehetett.h Az e megterheltsegenek a csokkenese a delkelet fel.l terjed. e-z. nyelvjaras sajatsaganak tulajdonithato (NYIRKOS 1963: 72). Kerd.ivem adatai alapjan is megfigyelhet., hogy a zart e igen gyakran el.fordul a nyelvjarasban korosztalyra valo tekintet nelkul. Eppugy jellemz. a 30 even aluliak csoportjara, mint a 60 even foluliekere. Leggyakrabban azokon a helyeken fordul el., ahol regen o hangot ejtettek. Ezeken a sajatsagokon kivul megfigyelhet. egy hang, mely az also nyelvallasu nyilt e es a kozeps. nyelvallasu zart e kozott helyezkedik el: 9. Ez a hang leginkabb azokban a szavakban fordul el., amelyeket regen o-vel, i -vel vagy zart e-vel ejtettek, de a koznyelv hatasara kiejtesuk modosult. A regen o-vel ejtett hangok helyen gy.jtesem nyoman a kovetkez. szavakban szerepel ez a zartabb 9: sz9m /~szim/, p9tr9zs

Oldal: Anna szakdolg. Pusztafalu ö-ző nyelvjárásának változásvizsgálata (részlet)
Czók Zsolt és Társai honlapja - © 2008 - 2024 - czokzsolt.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat